Az alkohol öl, butít és nyomorba dönt

A címet egy múlt századi, szocreál plakáttól kölcsönöztük.
Valahol szomorú, hogy ide jutottunk, de a legutóbbi KRESZ-módosítás kapcsán ez jutott eszünkbe.
Mert nézzük csak, mit kapott a módosítással a kerékpáros társadalom, és mit kaptak azok, akik nem kerékpároznak.


Előre kell bocsátanunk: nem tudunk arról, hogy a kerékpáros közlekedést érintő módosításról lett volna bármilyen társadalmi vita, megkérdeztek volna kerékpáros civil szervezeteket, vagy bárki mást a módosítás vélt következményeiről, kockázatairól.
Ahogyan nem ismert az sem, hogy milyen tanulmányok, vizsgálatok előzték meg a változás jogszabályba iktatását.

De miért is gondoljuk, hogy baj lehet ezzel a módosítással, miért nem örülünk annak, hogy valami olyat lehet, amit eddig nem?
Azért, mert ez a módosítás nem ad megoldást a kerékpáros közlekedést igazán feszítő problémákra, viszont alkalmas lehet arra, hogy a közlekedők között ellentéteket generáljon, és várhatóan a közlekedési balesetek számának növekedéséhez fog vezetni. Emberek fognak vérezni emiatt az ostoba módosítás miatt.

Magyarországon a kerékpáros közlekedés infrastrukturális feltételei Európa fejlett államaihoz képest jó három évtizedes lemaradásban vannak.

Véleményünk szerint a politika, a mindenkori kormányzás feladata ezen lemaradások ledolgozása, emellett a szemléletformálás, és a fenntartható közlekedési módok, közöttük a kerékpározás kiemelt támogatása. Népszerűséghajhász, de szakmaiatlan, balesetveszélyt generáló lépések helyett a kerékpáros közlekedés valódi, szakmai tartalommal megtöltött támogatását várjuk!

A baj persze nem önmagában az alkohollal van, a baj azokkal az emberekkel van — mint látni fogjuk, ilyenek vannak számosan –, akik nem képesek helyesen fölmérni saját határaikat. A jogalkotó feladata épp az lenne, hogy tőlük, veszélyes cselekedeteiktől megóvja őket magukat, és méginkább az egész társadalmat.

Nyilvánvaló, hogy a mostani KRESZ-módosítás nem szakmai, hanem politikai döntés.

1. A politika öl

Megnéztük, hogy városunkban hogyan alakul az ismertté vált kerékpáros érintettségű balesetek száma, és ebben mekkora az ittasság részesedése.
Megnéztük, mert azt láttuk, hogy egyre nő az ittasan megsérülő kerékpárosok aránya.
Ez az elmúlt években 15% körül mozgott.
Aztán jött a 2012-es KRESZ-módosítás, az ittassági szabályok enyhítése, és 2013-ban már 18% volt, hogy aztán 2014. első félévére 40% fölé emelkedjen.
Nem látszik semmilyen más ok, amely indokolná az ittasan elszenvedett balesetek részarányának ilyen drámai növekedését.
A kerékpáros közlekedés persze tovább nőtt, de ez a safety in numbers elve alapján egyáltalán nem indokolná a balesetek számának növekedését.
Mint ahogy az abszolút esetszám nem is nő, hanem a kerékpáros érintettségű balesetek átstrukturálódása figyelhető meg: csökken az ütközések, gázolások száma (vagyis érvényesül a safety in numbers), ám rémisztően nő azoknak az eseteknek a száma, amikor a kerékpáros (az ittas kerékpáros) minden külső hatás nélkül esik kerékpárjával, és sérül meg gyakran súlyosan.

Fölmerül a kérdés: vajon a KRESZ mostani módosítása mennyiben segíti, hogy teljesüljenek Magyarországon a közúti balesetben meghaltak, sérültek számának csökkenésére vonatkozó EU-s vállalások?

2. A politika butít

Azt mondja a kormányzat: nem gond, ha a kerékpáros ittasan közlekedik és önveszélyes, mert úgysem veszélyeztet másokat. Abba bele se menjünk, hogy eszerint a felfogás szerint — implicite — a kerékpáros nem számít, érte nem kár, pusztuljon a férgese. Ennél lényegesebb, hogy nagyon hülyének gondolja a közvéleményt az, aki ilyesmivel próbálja megetetni. Hogy a közvélemény nem ilyen hülye, az kiderül abból a számos posztból, hozzászólásból, amelyekben a társadalom legkülönbözőbb rétegeibe tartozó emberek egységesen horkantak föl, és hívták fel a figyelmet arra, hogy bizony a kerékpáros nem maga van az utakon, ha mozgása kiszámíthatatlan, koordinálatlan, ha érzékszervei nem segítik megfelelően a közlekedési szituációk felismerésében, akkor veszélyt jelent minden közlekedő társára, a Magyarországon rendkívül keskeny, kétirányú kerékpárutakon közlekedő többi kerékpárosra, a gyakran még a múlt századi szabványoknak sem megfelelő gyalog- és kerékpárutakon a gyalogosokra, kisgyerekekre, öregekre, az utakon pedig, igen, még az autósokra is.
Rossz és közveszélyes tehát az az üzenet, hogy az ittas kerékpározás nem veszélyes. Hamis biztonságérzetet ad, mint az elcseszett városi kerékpárutak.

3. A politika nyomorba dönt

Mostantól a rendőr nem büntetheti a kerékpárost ittasságért.
Ezt el is mondja a média, így is tudatosul mindenkiben.

Azt már kevésbé hangsúlyozzák, hogy azért a járművezetésre képes állapot továbbra is követelmény, és ezt nemcsak ellenőrizheti a rendőr, hanem ha azt tapasztalja, hogy a kerékpáros nincs a kerékpár vezetésére képes állapotban, azért bizony keményen megbírságolhatja — ez egyébként rendben van.

Nem kicsit cinikus, ami napjainkban történik: egyrészt megüzenik az embereknek, hogy igyanak nyugodtan, akkor is kerékpározhatnak, másrészt a leittasodók mégiscsak számíthatnak arra, hogy pénztárcájuk borsos összegű bírság könnyítheti meg. A módszer ismerős: szakasztott, mint a bankok az apróbetűs résszel.


Mi szóltunk.

Magyarországon a kerékpáros közlekedés infrastrukturális feltételei Európa fejlett államaihoz képest jó három évtizedes lemaradásban vannak.

Véleményünk szerint a politika, a mindenkori kormányzás feladata ezen lemaradások ledolgozása, emellett a szemléletformálás, és a fenntartható közlekedési módok, közöttük a kerékpározás kiemelt támogatása. Népszerűséghajhász, de szakmaiatlan, balesetveszélyt generáló lépések helyett a kerékpáros közlekedés valódi, szakmai tartalommal megtöltött támogatását várjuk!

A civilizált, a mérnöki tudomány legújabb eredményeit követő tervezési elveket és forgalomszervezési megoldásokat figyelmen kívül hagyó balesetveszélyes fejlesztések (ÁSZ, NFÜ link), a KRESZ átgondolatlan módosítása miatt bekövetkező minden sérülésért a felelősség azokat terheli, akik ezeket a pótcselekvéseket kitalálták és ránk erőltetik, a kerékpározás feltételrendszerének valódi jobbítása helyett.

Egy — még a rendeletmódosítás előtt készült — teszt:

Néhány link a témában megjelent írásokhoz:

Végül nézzük a rendelet pontos szövegét:

A járművezetés személyi feltételei
4. §
(1) Járművet az vezethet, aki
a) a jármű vezetésére jogszabályban meghatározott, érvényes engedéllyel rendelkezik, és a jármű vezetésétől eltiltva nincs;
b) a jármű biztonságos vezetésére képes állapotban van, továbbá
c) a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt nem áll, és szervezetében nincs szeszes ital fogyasztásából származó alkohol.

(2) A jármű vezetését az üzemben tartó nem engedheti meg, illetőleg a vezető nem engedheti át olyan személynek, aki az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek nem felel meg.

(3) Az (1) bekezdésben említett engedélyt a vezetőnek vezetés közben magánál kell tartania.

(4) Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt feltétel fennállása esetén a kerékpárosra nem kell alkalmazni az (1) bekezdés c) pontjában a járművezető szervezetében szeszesital fogyasztásából származó alkohol jelenlétére vonatkozó korlátozást.

Ezen az oldalon pedig összegyűjtve láthatjátok, hogy a világ országaiban mennyi a határérték a szabályos és az ittas vezetés között.

(A kép forrása: kepkonyvtar.hu)

Hozzászólás